Hidra

Fejlesztő: Babán Gábor, Masa István – DeltaSoft
Kiadás éve: 1986

A játék elve “életjáték” néven már régóta ismert. Közkedvelt táblás játékokkal rokon, mint pl. a sakk, amőba, malom, dáma, stb. Ezektől azonban lényegesen különbözik abban, hogy gyakorlati megvalósítása számítógép nélkül nem lehetséges.

A játéktábla 32×24 mezőből áll. Egy mezőn legfeljebb egy bábú állhat, amit ezentúl sejtnek fogunk nevezni. A játék kezdetén egy játékos néhány sejtből létrehoz a táblán egy kiinduló alakzatot. Ezt a többé-kevésbé összefüggő alakot hívjuk HIDRÁNAK. A játék során a hidra sejtjei az életjáték szabályai szerint egy generáciváltás alkalmával szaporodhatnak, változatlanul maradhatnak, vagy elhalhatnak. Ennek következtében a hidra generációnként változtatja az alakját. Hatalmasra nőhet, vagy teljesen eltűnhet a tábláról. Emellett speciális elrendeződések is létrejöhetnek, mikor a hidra változatlanná merevedik, vagy néhány generációs ciklus után visszatér eredeti alakjához (pulzál).

A generációváltást a számítógép bonyolítja le a következő szabályok szerint:
Egy sejt további sorsát szomszédjai száma határozza meg. szomszédnak tekinthető egy mező oldalaival és sarkaival érintkező nyolc mező. A generációváltást egy sejt túléli, ha 2 vagy 3 szomszédja van. A kettőnél kevesebb szomszédú sejt pedig túlnépesedés miatt elpusztzl. Ha egy üres mezpnek pontosan 3 szomszédja van, ott új sejt születik. Ha mindhárom szomszéd különböző, a születés elmarad, egyébként a többségben lévő sejttípus születik.

A programot jellegénél fogva 1-4 játékos játszhatja. Sőt akár a játékosok száma játszma közben is többször változhat. Kezdő játékosoknak célszerű egyedül játszani. Több játékos esetén minden játékosnak különböző sejttípusa van.

Válasz írása

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑