A babó (A hobbit)

Fejlesztő: Olessák Róbert
Kiadás éve: 1996

Istennyila.hu: Egy Interactive Fiction (vagy ahogyan nálunk inkább elterjedt a szóhasználat, szöveges kalandjáték) adaptáció J. R. R. Tolkien hasonló című regényéből (eredetileg: The Hobbit). Jópár évvel korábban elterjedt már világszerte az a Melbourne House szoftverház által (más Tolkien-feldolgozások mellett) elkövetett változat, mely az egyik alapkövét képezi ez egész műfajnak. (A nyolcvanas évek elejétől kezdve több különböző számítógéptípusra is kiadták. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb kalandjáték volt.) Számomra is egyik legmeghatározóbb alapélményt nyújtotta az eredeti játék (mint ahogyan maga a könyv is), többek között ebből kifolyólag esett rá a választás.Egy Interactive Fiction (vagy ahogyan nálunk inkább elterjedt a szóhasználat, szöveges kalandjáték) adaptáció J. R. R. Tolkien hasonló című regényéből (eredetileg: The Hobbit). Jópár évvel korábban elterjedt már világszerte az a Melbourne House szoftverház által (más Tolkien-feldolgozások mellett) elkövetett változat, mely az egyik alapkövét képezi ez egész műfajnak. (A nyolcvanas évek elejétől kezdve több különböző számítógéptípusra is kiadták. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb kalandjáték volt.) Számomra is egyik legmeghatározóbb alapélményt nyújtotta az eredeti játék (mint ahogyan maga a könyv is), többek között ebből kifolyólag esett rá a választás.

A helyszínleírások és más bekezdések egy részét közvetlen a könyv szövegéből merítettem (Szobotka Tibor kitűnő fordításában, a Ciceró Könyvkiadó, az író születésének századik évfordulójára, azaz 1992-ben megjelentetett változatából), némiképpen összekeverve a saját szövegeimmel. A cselekmény s a játék szerkezete némely összetevői pedig a Melbourne House programkiadásból származnak. Egyikhez sem maradtam azonban hű: a régi játékprogramot már túl egyszerűnek, elavultnak találtam, és magasabban álló technikai színvonalra törekedtem helyette.
Először is, magyar nyelvű parsert kellett írni, ami jóval nehezebb, mint angolul. (A parser a szövegértelmezést végző programrész, a magyar nyelvtan pedig sokkal nehezebben kezelhető ilyen szempontból az angolnál.) Továbbá e régi adaptációban még mindössze Bilbó és Thorin figurája szerepelt, én pedig belevettem mind a tizenhárom törpe karaktert. Éppenséggel utóbbi a másik oka választásomnak: az irodalmi regény sokszereplős jellege tette alkalmassá célomra. Ugyanis egy olyan program készítése volt a szándékom, amelyben több különböző főhős kezelhető egyszerre. Ez a törekvés A gálya koncepciójának szerves továbbfejlesztése volt: ott egyelőre két főszereplőt kellett irányítani. Mindamellett e két főszereplő között pusztán váltogatni tudtunk, míg A babó esetén már valós időben, és ténylegesen párhuzamos módon futnak karaktereink a térben.

Négy ablakra osztott képernyőn, a négy ablak mindegyikében a tizennégy főhős bármelyikét elhelyezve, egyidejűleg tudjuk nyomon követni a cselekmény alakulását a szereplőink nézőpontjából: bármelyikkel bármit teszünk, belső és külső szemmel látjuk egyaránt. (Azokat a szereplőket pedig, amelyeket felügyelet nélkül hagyunk, automatikusan vezérli a számítógép helyettünk.) A játék ezen kívül eső összes többi karakterét – legalábbis többé-kevésbé, és feltételektől is függő, korlátozott módon – ugyancsak lehet befolyásolni: mondhatunk nekik bármit, amit szeretnénk, ha megtennének helyettünk. (Természetesen ez nem garantálja azt, hogy tényleg mindig megteszik…) Ráadásul maguktól is folyton cselekednek valamit, így minden egyes programfutam kissé másként alakul; a játékmenet – egészében – sosem marad kiszámítható.