Fejlesztő: Human Soft
Kiadás éve: 2002
Gamekapocs: A játék főszereplője, Jimmy Neutron egyik kedvencemmé vált, hiszen a sorozaton kívül nagyon tetszett a másfél órás mozifilm is. Ebben a játékban „hasonmás” ellensége ellen, Jimmy Negatron ellen fog harcolni, aki egy másik dimenzióban él, és főszereplőnket bezárja a saját, magát pedig átküldi Neutron dimenziójába. A történet sokaknak biztos furcsa, de Jimmy világában ez a „normális”. Jimmy egy átlag diáknak tűnik, ám ő annál sokkal több, hiszen olyan esze van, hogy dugig van saját találmányokkal, saját labort vezet, és kutyája is robot.
[A leírásban szereplő Spongya Bob játékról itt olvashatsz]
Ahogy az előző játékban ötletes volt a menü, itt nem is találkozunk ilyennel, mivel a fejlesztők (AWE Games) megoldása az, hogy nincs. Rögtön játékba kerülünk, ahol tapasztalhatjuk az irányítás szörnyűségeit. Végre már a billentyűzet és egér kombinációt élvezhetnénk, ám ezt nem tesszük, mert azon bosszankodunk, hogy mennyire elszúrták. Emberünk nagyon nehézkésen fordul, és amikor lőnie kellene (természetesen a saját készítésű stukkerával) a célzás is rosszul megy neki. Ezeken nem is állíthatunk, elégedjetek meg azzal, ami van.
A Spongya Bobról készült játékban tetszettek a rajzfilm részletek, és itt is jobban örültem volna, ha a sorozatból raknak be epizódokat. Itt az animációk a játék motorjával vannak elkészítve, ám, hogy ezek rosszak, annak a motor minősége az oka. Ebből fakadóan a grafika is nagyon szörnyű, pedig itt minden 3D-ben „pompázik”. Minden borzalmasan van kidolgozva, a textúrák pedig összemosódnak. Megemlíteném a Jimmy apjának kocka orrát, ami nem túl szép látvány, valljuk be, és még a rengeteg bugot nem is említettem…
A játék már hosszabb, és nehézségi szintet is állíthatunk, de ez a két „jó” tulajdonság az unalommal párosul, így nem ezek miatt fogjuk elővenni ezt a játékot. Ha egyszer végigvittük hirtelen felindulásból, akkor annyi, mivel semmi jó tulajdonsága nincs igazán a gámának. A pályák végén kiírja a gép, mennyi pontot gyűjtöttünk, és jelenleg milyen rangon vagyunk az „okoska-listán”, tehát lehetünk például géniuszok. Nos, ellenfeleink nem annyira géniuszok, sokszor fordult elő, hogy a falon akartak átmenni, de ez eltörpül a játék egyéb hibái mellett…
A játékot olyan ügyességinek képzeljük el, mint pl. a Harry Potter részeket (persze a tesztalany sokkal rosszabb ezeknél), tehát ugrálunk hébe-hóba, és teljesítjük a feladatokat. Sajnos az irányítás miatt ez nem egészen valósul meg, illetve a fizika „nincstelensége” is ellöki magát a nagy élményektől.
A zene és hangok terén is nagyon rossz a játék. A szereplők unalommal és érzéstelenül darálják le a mondanivalójukat és a zene is szörnyű és még kevés is.
Ilyen lenne, a Jimmy Neutronról készült adaptáció, szerintem sokatoknak nem nagyon tetszett, mint ahogy nekem sem. A csúnya grafikán kívül, a játék egyszerűen játszhatatlan, pedig egy ilyen jó témát jobban is meg lehetett volna valósítani.
[hungame.blog] magyar.fejlesztésű.játékok 
Válasz írása