Gray Matter

Fejlesztő: Wizarbox & Tonuzaba
Kiadás éve: 2011

PcWorld: Valószínűleg kevés kalandor akad, akinek ne dobbanna meg hevesen a szíve, és aki ugyanakkor ne válna libabőrössé, ha meghallja Jane Jensen nevét. A műfaj ,,nagyasszonya”, aki a sierrás ősidőkben indult a Police Quest III, az Eco Quest és a King’s Quest VI játékokkal, a Gabriel Knight sorozattal futott be, azzal a hátborzongatóan szép trilógiával, amelyet sokan minden idők legkidolgozottabb, legösszetettebb, legjobban megírt kalandjáték-sorozatának tartanak, de amelyik a harmadik rész után, sok klasszikushoz hasonlóan sajnos jobb létre szenderült.

Bár a Sierrától való kényszerű távozása után Jansen sokáig különféle ,,bugyuta”, legalábbis méltatlan causal game-eket fejlesztett, más legendákkal (mint például Tim Schafer vagy Ron Gilbert) ellentétben nem adta fel álmát, hogy újabb kalandjátékot készítsen, sőt vissza is tért kedvenc műfajához. 2003-ban reppent fel a hír először egy ,,Project Jane-J” nevű játékról, amely később a Gray Matter, vagyis a Szürkeállomány nevet kapta, és amely sok-sok év csúszás, fejlesztőváltás után (a fejlesztők között szerepelt a magyar Tonuzaba Entertainment is) végül egy francia csapatnál kötött ki. A német változat után végre itt az angol játék is, amely két verzióban: egy ,,mezei” és egy extrákat (például kártyapakli, poszter, audio CD) tartalmazó fémdobozos gyűjtői változatban jelent meg.

Gondolkodom, tehát bajban vagyok
Jane Jensen történetei könnyen felismerhetők jellegzetes motívumaikról: mitikus kultúrtörténeti utalások, amelyek a Da Vinci kód-ot idéző nagyszabású összeesküvés elméletté szerveződnek; a mágia és modern tudományos gondolkodás érdekes keveredése; a jelent beárnyékoló, fájdalmasan kísértő múlt, a beteljesületlen szerelem és a magány, amely a szereplők lelkét tépázza; a horror és a melankólia egymásba át-átcsapó érzése. A csendes, ködös kisvárosi helyszíneken, valamint az európai nagyvárosok titkos rituálékhoz köthető sejtelmes tereiben játszódó történetszálak minden Jensen-játékban bámulatosan szövődnek, gubancolódnak, keresztezik, át- meg áthatják egymást, hogy aztán a drámai végkifejletben, katarzisszerű befejezésben kapcsolódjanak össze. Emellett szinte minden Jensen-történetben ott van a két főszereplő, a kiégett férfi és a lelkes, kissé naiv nő, akik az erő-ellenerő pólusait képviselve alakítják a nyomozás szálait. Jensen, bár biztos recepteket követ, sosem ismétli magát. Ez igaz a Gray Matterre is: bár a történet lassan bontakozik ki, hamarosan Jensen ismerős világában találjuk magunkat, olyan misztikus útvesztőben, amely egyre szédítőbb, izgalmasabb, drámaibb kalandok felé visz minket.

Gray Matter - Magyar Kalandjáték

A játéknak két főhőse van, vagyis tulajdonképpen egy főhőse és egy majdnem-főhőse. Az ,,első számú” szereplő egy Samantha (Sam) Everett nevű vadóc amerikai hölgy, aki egy viharos éjszakán épp Londonba tart, hogy megkeresse a titokzatos Daidalosz mágusklubot, amelynek tagja szeretne lenni. (Samantha illuzionistaként dolgozik.) A hölgy eltéved, a sors pedig egy Oxfordhoz közeli kastélyba sodorja. A kastélyban egy Dr. David Stlyes nevű neurobiológus lakik, akinek a fél arcát furcsa fémmaszk fedi, és aki autóbalesetben elhunyt felesége emlékének árnyékában él évek óta. Sam a monomániás tudós szolgálatába áll, és segít néhány önkéntes oxfordi diák összetoborzásában, akik a doktor bizarr gondolatátviteli kísérleteinek alanyai lesznek. A kísérleteket azonban egyre különösebb és veszélyesebb paranormális jelenségek kísérik, ráadásul a kastélyban egyre gyakrabban bukkan fel a halott feleség szelleme is. A történet előrehaladásával Samantha mellett már a doktort is irányíthatjuk, ami azért is visz érdekes színt a történetbe, mert a két szereplő viszonyát sok feszültség terheli, és ugyanazokat az eseményeket gyakran más nézőpontból látják. A történet Oxford csodálatos gótikus helyszínein, a környező tájakon, végül a londoni mágusklubban játszódik, és Ikarosz-Daidalosz antik mítoszától kezdve az Aliz csodaországban és a Frankenstein történeten át egészen a Harry Potter-regényekig magába olvasztja kultúránk legnagyobb meséit.

Houdini vs. Albert Einstein
A Gray Matter a leghagyományosabb értelemben vett point ‘n click kalandjáték, a kelleténél talán kicsit minimalistább kalandjátékos interface-szel, amelyet azonban a feladatok, fejtörők sokfélesége tesz érdekessé. A szokásos ,,néz” ,,beszél”, ,,felvesz”, ,,használ” ,,kombinál” lehetőségek közül választhatunk, a tárgyak megtalálását hotspotok, a szerteágazó események észben tartását pedig naplók, feljegyzések segítik. A párbeszédek során csak az újabb keletű kalandjátékokhoz hasonlóan elég az adott témát kiválasztanunk, a küldetés előrehaladtát pedig különféle értékek jelzik. A mágikus és a tudományos világkép kettőssége a szereplők eszközhasználatában is tetten érhető. Samantha küldetését bűvészmutatványok segítik, amelyeket egy könyvből sajátíthatunk el, illetve amelyekhez egy Mephistopheles nevű mágus boltjában találunk kellékeket. A trükkök különféle szekvenciákból (például figyelemelterelés, tárgy elrejtése, tárgy kicserélése) állnak, amelyeket megfelelő sorrendben kell végrehajtanunk. Samanthával ellentétben David a gépek megszállottja: a laboratóriumában Frankenstein-filmeket idéző viktoriánus gépezetek működnek, de emellett virtuóz módon kezeli számítógépét, melyen neurobiológiai adatokat tárol és elemez. (A számítógép aktív használata egyébként szinte minden Jane Jensen játékra jellemző…)

Gray Matter - Magyar Kalandjáték

Oxfordban járt az ősz…
A kalandor valóságos vizuális orgia közepén találja magát: szélben szelíden hullámzó őszi fák, károgva repülő varjak, színpomás virágok, ködökben gőzölgő mezők, keserű magányt sugalló alkonyi parkok, sejtelmes lámpák, bágyadt fények teremtik meg az utánozhatatlan jensenes hangulatot. Nagyon szép a 3D-s modellek kidolgozása is, bár a háttérrel való összeillesztésük, és mozgatásuk néhol kicsit esetlenre sikeredett. Az átvezető mozik képregényes, storyboardos képi világukkal szintén fantasztikus hangulatot teremtenek: zseniális ötlet volt, hogy ne 3D-s mozik vezessék át az eseményeket. Ugyancsak jól illeszkednek ebbe a heterogén képi világba a ,,hangyás” videobejátszások stílusában elmesélt, hipnózis hatására visszatérő emlékek. Ugyanakkor véleményem szerint a David múltját idéző szerelmes visszaemlékezések kicsit giccsesre, és a többi átvezető mozinál jóval amatőrebbre sikeredtek, ráadásul nem is igazán fejlődnek; néha olyan érzésem volt, mintha ezeket a jeleneteket nemcsak más forgatókönyvíró, de más grafikus gárda is készítette volna.

És lám-lám… mostanra, a végére maradt a Gray Matter egyik legnagyobb erénye, és legnagyobb titka: ez pedig nem más, mint Robert Holmes csodálatos zenéje. Holmes szárnyaló, dallamos, katarktikus muzsikái számomra mindig azokat az időket idézték, amikor a játékzenék még igazi játékzenék voltak, nem filmeket utánzó monumentális, hatásvadász kórusművek. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Gray Matter muzsikája (a kissé érzelgősre sikerült ,,főcímzenét” és levezető dallamot leszámítva) nemcsak az elmúlt tíz év, de az egész PC-s korszak egyik legbámulatosabb szerzeménye: az egymást át-meg átszövő dallamok, a szelíd zongorahangok, az ijesztő-hátborzongató áramlások a Daidalosz klub illuzionista tükörlabirintusában, majd az oxfordi, templomi csúcsjelenetében érnek össze egy olyan dallammá, mely után még sokáig feláll az ember hátán a szőr. Ha másért nem, hát akkor Holmes zenéjéért mindenképp érdemes lenne megvásárolni a gyűjtői, extra kiadást.

A teljes cikk itt olvasható: PcWorld

A creditsben talált magyar nevek:

  • 3D: Abrán Domokos, Bodnár Gábor, Bosnyak Jozsef, Gerlei Katalin, Kenedli István, Kollár Andor, Lazar Nikoletta, Szikszai Tamas, Vékony Csaba
  • Menedzsment: Daubner Tamás, Szoverfi Karoly, John Z. Vamosi, Parádi Szabolcs
  • Supervisors: Szücsy Péter, Pénzes Szabolcs
  • MoCap: Écsi Dávid

A magyar játékfejlesztés facebook csoportban érdeklődve sikerült megtudnom Sinka Tamásnak köszönhetően, hogy a játék kb. egyharmada készült itthon, a Tonuzaba studiójában.

Válasz írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: